A folyton hideg lábujjakért a gyenge vérkeringés is felelős lehet, amely gyakran áll kapcsolatban a dohányzással, a magas vérnyomással és egyes szívbetegségekkel. A kezeletlen cukorbetegség okozta idegsérülés szintén előidézheti, hogy hidegnek érezzük a lábunkat, de lehetséges ok még a pajzsmirigy-alulműködés és a vérszegénység is. Mindenképpen érdemes tehát orvossal konzultálni, ha a panasz állandósul.
Ha egy hosszú nap végén fáj a lábunk, akkor minden bizonnyal a cipőnket fogjuk okolni érte - voltaképpen 10 nőből 8 így jár el. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a fájdalom eredhet fáradásos törésből is. Ennek oka lehet például egy túl intenzív edzés, vagy az olyan megterhelő sportok, mint a kosárlabda és a távfutás. A csontritkulás szintén növeli a kockázatot.
A Raynaud-szindróma miatt fehérré válhatnak a lábujjak, majd kékes árnyalatúvá, végül kivörösödve nyerik vissza természetes tónusukat. Ennek oka az artériák hirtelen kialakuló, érgörcsnek nevezett szűkülete. A stressz és az időjárás-változások erősíthetik a folyamatot, amely viszont általában nem vezet egyéb egészségügyi problémákhoz. Mindazonáltal a Raynaud-szindróma kapcsolatban állhat reumatoid arthritisszel,Sjögren-szindrómával és különböző pajzsmirigyzavarokkal is.
A sarok fájdalmának legáltalánosabb oka a talpi bőnye gyulladása. A fájdalom akkor lehet a legélesebb, amikor pihenést követően először a lábunkra állunk. Ízületi gyulladás, túlzásba vitt edzés és egy nem elég körültekintően megválasztott cipő egyaránt előidézheti a bajt. A kevésbé gyakori okok között felmerülhet a sarok alsó felén kialakuló sarkantyú, csontfertőzés, tumor és törés gyanúja is.
Olykor a problémák első jele a járás megváltozása, például szélesebb lépések vagy enyhe lábhúzás formájában. Ennek oka lehet a láb normális érzékelésének lassú elvesztése, aminek hátterében a perifériás idegrendszer sérülése áll. Az esetek 30 százalékában ez a diabétesz számlájára írható, de okozhatnak idegsérülést bizonyos fertőzések, akárcsak vitaminhiány és alkoholizmus is. Gyakran pedig egyáltalán nem derül ki, hogy mi volt a kiváltó tényező. Agyi, gerincvelői és izomproblémák ugyancsak magyarázatul szolgálhatnak a lábhúzásra.
Általában csak ideiglenes kellemetlenség, amelyet túl hosszas álldogálás vagy egy hosszabb repülőút idézett elő. Különösen gyakori a terhes nők körében. Ha azonban a lábdagadás nem múlik el viszonylag rövid időn belül, akkor súlyos egészségügyi problémákra utalhat. Az okok között felmerülhet gyenge vérkeringés, a nyirokrendszer zavara és vérrögképződés egyaránt, akárcsak a vesék működési zavara és a pajzsmirigy alulműködése. Összességében tehát fontos, hogy amennyiben hosszan tartó lábdagadást tapasztalunk, mindenképpen forduljunk vele orvoshoz.
A perifériás idegrendszer sérülésével küzdő cukorbetegek körében gyakran előforduló panasz a lábakban jelentkező égő érzés. A panaszt okozhatja továbbá atlétaláb, krónikus vesebetegség, gyenge vérkeringés és pajzsmirigy-alulműködés, valamint egyes B-vitaminok (B1, B6, B12) hiánya.
Amennyiben a lábainkon keletkezett sebhelyek nem akarnak gyógyulni, úgy igen erősen felveti a cukorbetegség gyanúját. A diabétesz károsíthatja a lábak érzőképességét, a vérkeringést és a normális sebgyógyulást, ezáltal az egyszerű vízhólyagból is létrejöhet olyan problémás seb, amely hajlamos az elfertőződésre. Éppen ezért a cukorbetegek számára kifejezetten ajánlott, hogy fürdés után mindig szárítsák meg alaposan a lábukat, továbbá mindennap nézzék át az alsó végtagjaikat esetleges sérüléseket keresve. A lassú sebgyógyulás hátterében perifériás artériás betegség által okozott gyenge vérkeringés is állhat.
A nagylábujj ízületi fájdalmának egyik legismertebb oka a köszvény, amely egyszersmind kivörösödést és dagadást is előidéz, de hasonló tünetekkel jár az ízületi gyulladás is. Amennyiben az ízület merev, hallux rigidus is állhat a háttérben, ami azt jelenti, hogy az arthritisz szövődményeként kifejlődött csontkinövés okoz gondokat. Atlétáknál gyakran az ízületet körülvevő szalagok sérülése okozza a fájdalmat, főként azok körében, akik kemény felületen, például betonon sportolnak.
Ha úgy érezzük, mintha üveggolyókon taposnánk, vagy az égő fájdalom a láfejünkből sugárzik az ujjakba, akkor elképzelhető, hogy Morton-féle neuroma okozza a panaszainkat. Ez az idegek körüli szövetek megvastagodásával jár, gyakran a harmadik és a negyedik lábujj közötti részen. Nők körében 8-10-szer gyakoribb a probléma előfordulása, mint férfiaknál. A hátterében állhat sérülés, de a lábujjakra nehezedő túl nagy nyomás is.
A viszkető, pikkelyszerűen kipattogzott bőr utalhat atlétalábra, egy gyakori gombás fertőzésre. A különböző vegyszerekre és krémekre adott reakció, az úgynevezett kontakt dermatitisz szintén járhat viszketéssel, emellett pedig a bőr vörösségével és száraz foltok megjelenésével. Ha a viszkető bőrfelület tömött és pattanásszerű, úgy állhat a hátterében pszoriázis avagy pikkelysömör is. A panaszok enyhítésében ilyenkor orvosi kenőcsök segíthetnek.
A túlságosan szűk, szoros cipők és az idegsérülést okozó betegségek, mint a cukorbetegség, az alkoholizmus és egyes idegrendszeri zavarok egyaránt előidézhetik a lábujjak deformitását. A ujjak lábfej felőli része felfelé, a középső ízület alatt pedig lefelé nyomódnak el, összességében karomszerű helyzetet felvéve ezáltal. Bizonyos esetekben a gyógytorna is megoldás lehet a problémára, előfordulhat azonban, hogy speciális cipők viselésére, akár sebészi beavatkozásra lesz szükség a megfelelő kezeléshez.
A hirtelen, éles fájdalom az izomgörcsök védjegye, amely aztán akár perceken keresztül is elhúzódhat. Leggyakoribb oka a túlzásba vitt izommunka és az izomfáradtság. Ugyancsak előidézheti a panaszt a gyenge vérkeringés, a kiszáradás, továbbá a kálium, a mangézium, a kalcium és aD-vitamin hiánya a szervezetben. A terhesség vagy pajzsmirigyzavarok által okozott hormonszintváltozások úgyszintén szerepet játszhatnak. Amennyiben a görcsök gyakran vagy nagyon erősen jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni.
Mivel a bőrrák kapcsán a legtöbbeknek a napfény jut először eszükbe, a lábukat nem szokták ellenőrizni szokatlan foltokat keresve. Ugyanakkor a melanoma olyan helyeken is kifejlődhet, amelyeket általában nem ér UV-sugárzás. A betegség felütheti a fejét a körmök alatt is akár, ahol sötét foltként jelenik meg.
Összességében kijelenthető, hogy a lábujjakon a körmeink sokat elárulnak általános egészségi állapotunkról. Gombás fertőzések gyakran okoznak megvastagodott, sárga lábujjkörmöket, de szintén ez lehet a jele olyan problémáknak, minta a nyirokrendszer zavara miatt kialakuló ödémásodás, egyes tüdőbetegségek, pikkelysömör vagy a reumatoid arthritisz.
Egyes esetekben a körmöket érő sérülések vagy a petróleumalapú oldószereknek való gyakori kitettség miatt kialakulhat konkáv, kanálszerű körömforma. A vashiány ugyancsak előidézheti ezt a szokatlan megjelenést.
Mind a körmöket érő sérülések, mind bármilyen betegségek a szervezetben előidézhetnek fehér területeket a körmökön. Ha a köröm egy része vagy egésze elválik a körömágytól, miközben fehérré is válik, akkor a panasz hátterében állhat sérülés, fertőzés és pikkelysömör is. Ha azonban a köröm nem válik el a körömágytól, csak fehér színt vesz fel, akkor ez súlyosabb problémákra hívhatja fel a figyelmet, mint egyes vese- és májbetegségek, valamint a pangásos szívelégtelenség.
A körmök felszínének töredezettségét okozhatja a körömlemez növekedésének zavara. A pikkelysömörben szenvedők mintegy felénél előfordul ez az esztétikai probléma.